Helembai Csikar Zsolt már a kilencvenes évek elején elindult kisebb amatőr rali versenyeken, és azóta is űzi ezt a sportágat, kisebb-nagyobb kihagyásokkal. A múlt hétvégén rendezett Eger Ralin végig a győzelemért harcolt a 12-es kategóriában, ami végül is egy technikai hiba miatt nem sikerült neki és navigátorának, Szebenszki Csabának.
Egy pár mondatban beszélnél az autóversenyzői pályafutásod eddigi szakaszáról?
– 1990-ben voltam először rali versenyen, mint néző, ami annyira megtetszett, hogy elhatároztam, versenyezni fogok. 1993-ban megépítettem az első Ladámat, amivel elindultam egy-két amatőr versenyen. 1994-ben már egy N csoportos Ladával indultam Rallye2-ben, aztán 1995-től már egy A csoportos Ladával versenyeztem, szintén Rallye2-ben, igaz egész évet nem tudtunk menni, így csak pár versenyen indultunk ezekben az években. Majd jött egy hosszabb kihagyás, 2005 környékén kezdtem el építeni egy VFTS-t, ez volt az igazi álom, amivel 2010-ben tértünk vissza a versenypályákra, a túraverseny keretein belül. Mai napig ez a versenyautóm, amivel versenyzem, természetesen azóta sok fejlesztésén esett már át.
Mit kell tudnunk a mostani autódról és miért pont Lada?
– Mindig is a VFTS volt a nagy álom, meg amit még meg lehet fizetni. Amit az autóról tudni lehet, Kasza Zoltán csinálja a motorunkat, ami 167Le, 180 Nm nyomatékú, ami nem rossz, de volt már jobb is! A PSZA Motorsport segít még a fejlesztésekben, amit köszönünk nekik.
Mennyire ismerted az idei Eger Rally gyorsasági szakaszait?
– Nem mentem még Egerben, nem ismertem eddig a pályákat, amit nagyon sajnálok, mert nagyon jók voltak.
A szombati napon kettő gyorsasági szakasz várt rátok, a másodikat már sötétben kellet teljesítenetek. Tetszett?
– Nagyon tetszett az éjszakai gyorsasági, az elsőn azt se tudtam, hogy mentem le, de a második már jobban sikerült. Tudtunk javítani magunkon tíz másodpercet.
Másnap eléggé kalandos napotok volt, hiszen meg kellet küzdenetek a kavicsos, felhordásos pályákkal, a motorerőtök is elment néha.
– Igen, a másnap kalandosra sikeredett. A negyedik és a nyolcadik gyorsaságin is elment a motorerőnk, ami egy-két kilométer után visszajött, valószínű az üzemanyag ellátással volt problémánk. Nem akart ötezer fölött forogni a motorunk, nagyon felhordásosak voltak a pályák, ami annál inkább feküdt nekünk, ez nagyon tetszett, ezért is tudtunk előrébb lépni.
A tizedik gyorsasági szakasz végén már vezettétek a 12-es kategóriát, amikor a váltó is beragadt negyedikbe…
– A tizedik szakaszon átvettük a vezetést a kategóriánkba, amikor is beragadt negyedikbe a váltónk. Kicsit el is keseredtem, mert tavaly Miskolcon ugyanígy jártam, de ott nem tudtuk befejezni a versenyt. Úgyhogy a tizenegyedik gyorson így kellet elrajtolnunk, ami nem volt egyszerű, de sikerült rajta végigmennünk. Sajnos nem tudtuk megtartani az első helyet, így kategóriánk második helyén végeztünk, ami felért egy első helyezéssel.
Köszönet a szervizcsapatnak és a PSZA Motorsportnak is, akik átjöttek segíteni az éjszakai szervizbe elhárítani a problémákat, ami nem volt kevés… 
Nélkülük nem értünk volna célba. Köszönet a családomnak, legfőképp a fiamnak, aki sajnos most nem lehetett kint a versenyen.
Köszönet a főtámogatónknak a Beton Partner Magyarország Kft.-nek.
Forrás: rallyfeeling.hu
