Hibján Joci és Szurovcsák Pisti az idei év összes futamán bebizonyította, hogy nem a hangyák hordták össze nekik tavaly, a 6-os kategória bajnoki címét, de amikor a srácok a legjobban érezik éppen magukat, akkor jön a technika zsivány kis ördöge és keresztbe húzza a nyíregyházi páros minden további számítását. Joci ezért most takarosan felrúgta a bilit, és a Veszprém Rallye helyett egy alapos helyzetelemzésre készülődnek, hogy a Baranya Kupán már újra a célban ünnepelhessék meg a versenyük végét. Hibján Józseffel beszélgettünk.
Hogyan készültetek és mi lett volna a tervetek a Székesfehérvár Rallye-ra?
Mi csak versenyezni szerettünk volna. Végtelenül bíztunk abban, hogy tudunk menni egy nagyot és, hogy élvezhetjük a versenyzést. De ez nem sikerült. Az idei évünk – eddig – egyetlen szóval összefoglalva borzasztó. A technika ördöge nem először babrált ki velünk 2017-ben.
Mi történt a kocsitokkal?
Olyasmi, amivel nem szoktak találkozni a szervizes barátaink. Több, apró problémából tevődött össze végül az, hogy kicsúszott a féltengely a helyéről. A motortartó bak és a váltó tartó elemek minimális elkopása és elcsúszása miatt a motor egy picit balra költözött a váltóval együtt. Mikor megvásároltuk a kocsit, volt benne egy átalakítás, akkor átsiklottunk efelett, de Bodnár Attila ezt egy fél nap alatt visszaalakította, úgyhogy azóta már ismét rajtkész a Citroenünk. Ezek miatt csúszott ki a féltengely. Először azt hittük, hogy eltört, de csak kicsúszott a helyéről. Ám még így is autóztunk az első gyorsaságin egy abszolút hatodik időt. Két kilométeren át mentünk egykerék hajtással, ott biztosan sokat kaptunk. Meglepett, hogy így is ott voltunk a mezőny elejében. Az pedig nagyon bosszant, hogy csak ilyen remek részeredményekkel büszkélkedhetünk, nem tudunk egy teljes és hibátlan versenyt teljesíteni, mert mindig közbe jön valami. Felvillan mindig a remény, aztán arra kell újra és újra rádöbbennünk, hogy 2017 nem a mi évünk.
Hol folytatjátok a bajnokságot?
Nem tudom. De Veszprémben biztosan nem leszünk ott. A továbbiakról sem tudok még biztosat mondani. Azt gondolom, hogy eljött az idő, amikor változtatni kell valamin. Rengeteg időt és energiát kell mostanság a munkánkra is fordítani, úgyhogy nehéz megtalálni az arany középutat a munka és a versenyzés között. Nem arról van szó, mielőtt bárki félre értené a szavaimat, hogy elkeseredtünk és feladjuk. Szó nincs erről. Keressük a problémák forrását, elemezzük a helyzetet. Ha bajnoki dobogóról lenne szó, akkor biztos, hogy vért izzadva is mennénk, de így, hogy biztosan elment a címvédés esélye neki kell látnunk és rendet kell raknunk magunk körül. 100%-on szeretnénk menni és mi most még 90%-on sem vagyunk. Ez pedig így nem jó. Maximalista ember vagyok, annak is tartanak a környezetemben, szenvedni pedig nem fogok. Tehát a Veszprém Rallye-ra nem megyünk, de a Baranya Kupán azért már jó lenne eljutni. Előtte persze szeretnénk magunkat és az autót is próbára tenni, mondjuk egy tesztversenyen. Reméljük, hogy addigra sikerül annyira rendezni a sorainkat, hogy végre idén először egy problémáktól mentes versenyt teljesíthetünk, aminek a végét a célban ünnepelhetjük meg. Aztán ha ez sikerülne, akkor keresnénk még egy két versenyt az évad végére a versenynaptárunkba, mert az eddigi „sikereinkkel” elég nehezen tudunk megülni a fenekünkön.
Rallye2.hu – Salánki Gábor