A kalandok után pozitív hangulatban tértünk haza

Szombathelyi Péter és Heffner Gergő csatázni, ellenfeleket találni és tanulni szeretett volna a Mediterrán Rallye-n, ahol a Mecsek sokadik arcát ismerhették meg, miközben sikeresen teljesítették a versenytávot. Szombathelyi Péterrel beszélgettünk.

Az Orfű Rallye-n találkoztunk veletek utoljára a Rally2-ben, de azóta sem hagytátok sokat pihenni a Ladátokat. Merre jártatok március óta és milyen tervekkel érkeztetek meg a Mediterrán Rallye-ra?

Részt vettünk a Mecsek Rallye-n, ahol hosszabb volt a táv, és éjszaka is versenyezhettünk, ami nagy vágyam volt. Régi álmom volt, hogy gyorsaságin, lámpasorral autózzunk a sötétben. Ezután ellátogattunk a 2. ZEG Rallye Show-ra, ahol hamarabb lengették meg nekünk a vártnál a kockás zászlót, eltaláltunk egy padkát, eltört a felnink, kicsit elment a hátsó híd is, de mindkét verseny nagy élmény volt. Nekünk nagyon tetszenek a jó minőségű, Pécs környéki pályák, bár ez a megállapítás a Somogy-Árpádtető szakaszra nem teljesen volt igaz. Az autónk jó volt, reméltük, hogy a céldobogón ünnepelhetünk szombaton este. Az eddigi tapasztalatainkat felhasználva szeretünk volna előrébb végezni, és megtalálni azokat a versenyzőtársakat, akikkel összehasonlíthatjuk magunkat és persze vívni készültünk velük.

Mi történt a gyorsaságikon?

A tapasztalataink maximálisan pozitívok, boldogok voltunk, amikor átgurultunk szombaton, a céldobogón. A somogyi szakaszon rendre gyengébben mentünk, nem voltunk elég bevállalósak az esőben, a tempós részeken, ez látszott is az időeredményeken. De emiatt nem szomorkodtunk, mert fantasztikus leckét kaptunk a Mecsektől ismét, ennek is köszönhető, hogy érezhetően sokat fejlődtünk egy év alatt. A gumik hihetetlen módon dolgoztak, felfoghatatlan volt a barátságtalan körülmények közt a tapadásuk. Kalandunk már rögtön a rajtdobogó után akadt, ugyanis cellazárlatos lett az akkumulátorunk, a kocsi pedig nem akart beindulni. Köszönjük a rendezőknek és az ott tartózkodó szurkolóknak, akik segítettek a Ladánkat betolni. A történtek után frusztráltak voltunk, ebből szerencsére nem lett semmi baj, a pénteki, nyitószakasz jól sikerült, csak egy keveset hagytunk benne. A verseny során, a beesések és a mentések miatt kétszer is hosszú időt kellett állnunk a rajt előtt. Az árpádtetői szakaszon, a vadászháznál kétszer akadt kalandunk. Egyszer majdnem rövid lett a féktáv, de éppen kiadta. Úgy látszik, hogy az a jó féktáv, amelyiken majdnem betojunk. 🙂 A második körben viszont bekerültünk az árokba, ahol a belső árokparton jutottunk le a kanyarig, de sok így sem maradt benne. Videón is láthattuk, hogy amint kiértünk az aszfaltra rögtön jó volt a tempónk, megvolt a fordulat, húztam neki egyet és mentünk azonnal tovább.

A tavaszi, Orfű Rallye-n hidegben versenyeztünk, nyáron forróságban és sötétben, most nagy esőben. Nagyon sok arcát megismerhettük idén a Mecseknek, hála ennek rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk a változatos körülmények közt, azt gondolom, hogy az a 4-500 versenykilométer, amit az idei évben megtettünk, az nem múlt el nyomtalanul.

Hol láthatunk titeket legközelebb?

A 2022-es évben versenyzésre szánható büdzsénk végére értünk nagyjából, maximum egy-két reptéri edzés fog még beleférni ebbe az esztendőbe, bajnoki futam már biztosan nem. A támogatóinknak és a barátainknak az autózására készülünk, az lesz még egy program az év hátra lévő részében. Épül egy új autónk, azt majd egyszer a Historic Bajnokságban fogjuk bevetni, a megmaradt anyagi forrásainkat erre szeretnénk fordítani. 2023-ban pedig teljes szezont szeretnénk menni a jelenlegi autónkkal a Rally2 Bajnokságban.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Ha tetszett a cikk kérlek oszd meg másokkal is!