Kovács Marci és Paizs Robi Egerben kupagyűjtéssel kezdte meg a rallye-s pályafutását, és ezt a szép „hagyományt” Miskolcon is folytatták a srácok, mégpedig úgy, hogy az abszolút értékelés legjobbjainak is bemutatkoztak egy-egy jobb részeredménnyel. A hondás páros végül a 2WD kupában tudott diadalmaskodni, pedig még egy két perces büntetést is bezsebeltek egy korai érkezés miatt. Ezt nem volt könnyű ledolgozni, de Marciék odatették magukat, és végén mégis az övék lett a kétkerék meghajtásúak legnagyobb trófeája. A sikeres Miskolc Rallye-ról és a székesfehérvári előkészületekről Kovács Marcellel beszélgettünk.
Egerből serleggel, és egy sérült versenyautóval távoztatok. Mivel telt az időtök a Miskolc Rallye-ig és hogyan készültetek a borsodi futamra?
Természetesen az egri kalandunk nyomait felszámoltuk a Hondánkon, Miskolcon úgy tudtunk odaállni a rajtvonalhoz, mintha teljesen új lett volna az autónk. Ennek köszönhetően csakis a versenyzésre koncentrálhattunk, nem kellett törődnünk egyáltalán az autóval. Köszönjük a remek munkát a szervizcsapatnak és Édesapámnak! Még soha nem jártunk a miskolci pályákon, ezért nagyon sokat videóztunk a verseny előtt, ami némi segítséget jelentett a számomra. Ez az első szezonunk a rallye-ban, nagy hátrány a számunkra a helyismeret hiánya, de a videózással töltött időnek köszönhetően nem teljesen idegen környezetbe csöppentünk bele a pályabejáráson, egy-két kanyart már felismertem, amikor odaértünk, és ez is több volt, mint a semmi.
Az időket elnézve voltatok fent is lent is, teljesen kiegyensúlyozottnak nem mondhatjuk a miskolci teljesítményeteket, de a vége mégis jól alakult. Milyen volt a versenyetek?
A salakpályás prológ nagyon jól sikerült. Az eső után, rettentően sáros pályán autóztunk, ennek ellenére a Rallye2 Bajnokság mezőnyében sikerült megfutnunk az abszolút második időt. Szerintem még bőven maradt benne. Tudjuk, hogy csak nézőcsalogató látványosság a prológ, de az is érthető, hogy mindenki komolyan veszi. Mi is így tettünk. Élveztük nagyon, közben pedig igyekeztem kihasználni az oválpályán a rallycrossból származó tapasztalatomat. A szombati versenynap valóban változatosan telt el. A részeredményeink szempontjából jól sikerült, de mégis hullámzó volt a teljesítményünk. Voltak kiemelkedő gyorsasági szakaszaink, szereztünk abszolút negyedik helyeket is, mindkétszer Parasznyán. De emellett akadtak megingásaink, az abszolút tízen kívül is többször végeztünk, változatosan alakultak az eredmények. A versenyzést, magát a rallye-t már sokkal jobban tudtuk élvezni, mint Egerben. Egyetlen kalandunk volt, Sátán, egy kicsúszás szerűség, amikor az autónk eltolta az elejét, az alja pedig leért a földre, és kidobott minket a kanyarból. Nem volt különösebb gond, csak tavaszi, kerti munkákat végeztünk el, megritkítottunk egy bokorsort, ettől karcos lett a kocsink, de semmi sem tört össze rajta. Az összetettben a 14. helyen zártuk a miskolci versenyt, a 6-os géposztályban az ötödikek lettünk, de a 2WD kupát sikerült megnyernünk, ennek pedig nagyon örültünk a futam végén.
Székesfehérváron folytatódhat a pontok és a kupák gyűjtögetése. Ott lesztek?
Igen, addig pedig rendbe szedjük az autónkat, bár jelentősebb probléma nem volt vele a bükki pályákon. Sok autó összetört Borsodban, mi szerencsére megúsztuk nagyobb károk nélkül. Amit kell, azt cserélünk és átnézünk, készülünk Székesfehérvárra. Nem láthatjuk még a versenykiírást, nem tudjuk, hogy milyen pályák lesznek, de az biztos, hogy nekünk mindegyik ismeretlen lesz, így biztos, hogy a fehérvári megmérettetés előtt is feltúrjuk az Internetet, és sok-sok virtuális pályabejárást tartunk majd, mielőtt felkerekednénk, és elindulnánk a soron következő verseny helyszínére.
Rallye2.hu – Salánki Gábor
