Nagy Peti és Gonda Dani Székesfehérváron alaposan ráijesztett mindenkire, amikor megjelentek az első fotók a lezúzott Peugeot 306-osukról. Kimondhatjuk, hogy legalább ugyanakkora kő esett le a szívünkről, mint amekkorát a páros perecelt Oroszlányon, amikor megtudtuk, hogy karcolások nélkül vészelték át az autó számára végzetes borulást. Szerencsére Petiék lelkesedése nem csorbult, így már a tervek is megvannak a folytatásra. A pilóta elárulta nekünk, hogy hűek maradnak a márkához, ám valószínűleg nem a 306-os feltámasztása lesz az elsőszámú elképzelésük. Nagy Péterrel beszélgettünk.
A Székesfehérvár Rallye előtt azt mondtad, hogy szuper az autótok, nagyon megy. Mit vártatok a versenytől?
Tényleg így éreztük, de ennek ellenére nem akartuk mi a világot megváltani, csak gyorsulni szerettünk volna, egy kicsit. A Miskolc Rallye után jöttünk rá arra, hogy a vezérlés átugrott egy fogat, amit megtaláltunk, és kiigazítottunk, időben elkészült az autónk, ami érzésre igencsak jó erőnek örvendett.
A verseny nektek nem tartott sokáig, csattanós vége lett Oroszlányon.
Csákberényen, az első szakaszon nem teljesítettünk túl fényesen, de nem tulajdonítottunk ennek különösebb jelentőséget, mert igyekeztünk fokozatosan felvenni a ritmust, gyorsaságiról gyorsaságira akartunk gyorsulni. A második szakasz már jobban alakult, de a legutolsó, levágós kanyarban eldobtuk az autót. A tempó viszonylag nagy volt, körülbelül 150-el haladhattunk. Alapvetően vezetői hiba okozta a vesztünket, túl gyorsan mentem, de nagyon ki volt már járva az út széle, az előző napon a Rallye1 mezőnye többször használta ezt a pályát. Este mi már nem mentünk ki egy utolsó terepszemlét tartani, ezért valami megdobta az autónk hátulját. Innentől kezdve nem volt mit tenni. Átkerültünk az út túlsó szélén lévő partoldalra és onnantól csak pörögtünk, forogtunk, és a végén egy nagy fa állított meg minket. Az volt a szerencsénk, hogy a nagy találkozás előtt már kettőt, vagy talán még hármat is pattantunk, lassultunk, nem egyből a fának csapódtunk neki, telibe. Mi megúsztuk karcolások nélkül, de az autónk nem néz ki jól, pick-up-ot faragtunk be egy szempillantás alatt, a karosszéria egészen biztosan mehet a kukába. Óriási szerencsénk volt.
Kérdezném, hogy Veszprémbe eljöttök e, de már az év elején sem terveztétek. Inkább
mesélj a folytatásról! Hogyan tovább?
A drága dolgok, a motor, illetve a váltó megúszta a kalandot, de a karosszériát ki kell cserélnünk. Viszont könnyen lehet, hogy elengedjük ezt a 306-s vonalat és visszatérünk a jó öreg 205-öshöz, mert a súly komoly, meghatározó tényező. Egy könnyebb autót könnyebb vezetni és kezelni. A lelkesedésünk nem sérült, igyekszünk minél hamarabb talpra állni és gyorsan visszatérni a Rallye2 Bajnokság mezőnyébe.
Rallye2.hu – Salánki Gábor