Karner Zolit és Faludi Gabriellát egyáltalán nem izgatta, hogy „csak” hetedikek lettek a Rallye2 Bajnokság egyik legerősebb csoportjában, a lila Lada VFTS-ükkel, mert amit célként maguk elé tűztek, azt maradéktalanul teljesítették. Átgurultak a szikszói dobogón, ám Zoli ráérzett Miskolcon, hogy a tempós, végsebesség közeli egyeneseket még nem meri úgy elvállalni, ahogy azokat kell. Ezekre szeretne ráfeszülni, amilyen hamar csak lehet. Karner Zoltánnal beszélgettünk.
Hogyan készültetek a Miskolc Rallye-ra, és mik voltak a tervek az évad rajtja előtt?
A terv az mindig ugyanaz. Biztos célba érkezés, ami most sikerült is, valamint a körről, köre történő gyorsulásra szoktuk a fő hangsúlyt fektetni. Az autónkat alaposan felkészítettük, a Szilveszter Rallye-n jelesre vizsgázott minden részletében, így a Miskolc Rallye előtt nem sok teendőnk akadt, inkább a tartalék alkatrészek beszerzésével foglalatoskodtunk, hogy mindenből legyen kéznél legalább egy pluszban, ha beütne a baj. Vásároltunk új gumikat és fejben, illetve lélekben is készültünk a Miskolc Rallye csöppet sem könnyű pályáira. A Kánó-Imola-Ragály nem nagyon tetszett, a rengeteg felhordás és az út minősége miatt, de ez volt az útvonallapon, ezt a feladatot kellett megoldanunk. Lyukóbányát már a túrás korszakunkból is ismertük, Mályinkát pedig egy nagyon hosszú, különösen technikás pályaként ismertük meg. Sokkal jobban szeretem az ilyeneket, mint azokat, amik a végsebességről szólnak.
Hogy alakult a versenyetek?
A Lyukóbánya közepén első nekifutásra komoly felhordásokkal találkoztunk, ezért elspóroltam, nem akartam kockáztatni. Óvatosan kezdtem. Kánón elég csúnyán be is ért minket a mögöttünk rajtoló páros, Fenyőéktől utólag is elnézést kérek, mert nem vettem észre őket a tükörben. Hatalmas volt a por. De ettől még nekem is bátrabban kell a későbbiekben mennem. Megbeszéltük, nem volt ebből komolyabb probléma. A történtek miatt Mályinkát erősebben kezdtük, mert főleg a technikás részeken nem szerettem volna, ha utolérnek. Ez nem történt meg, ám elmértünk néhány féktávot. Érzésre, az első körre jó volt, az én képességeimnek tökéletesen megfelelt a teljesítményünk, mert tudtuk, hogy nem mi vagyunk a legélesebb kés a fiókban. A kilométerek gyűltek, aminek örültünk. Volt egy technikai problémánk, megforogtunk, lefulladt a motor és az önindító nem akart indítani, csak kattogott. Szerencsére a nézők betoltak, köszönjük nekik, én meg ezután csak álltam a gázon, mint egy tanulóvezető, hogy még véletlenül se álljon le a kocsi. A szervizben megoldotta a csapat a hibát. Lyukót, a második nekifutásra jobbnak éreztem, de erre az óra rácáfolt, nem is értettem. Kánón nagyjából 10 másodpercet javítottunk, ennek nagyon örültünk, nem akartam, hogy beérjenek, sőt még inkább mi értük be az előttünk lévőt, amire számítottunk, mert szóltak a rajtnál a vetélytársak, hogy gondjuk van a fékekkel. Mályinkán viszont megtörtént az utolérés, plusz minket is utol ért a mögöttünk rajtoló Toyota. A célban kupákat nem kaptunk ugyan, de nagyon örültünk, mert a kitűzött céljainkat meg tudtuk valósítani. Rájöttünk, hogy a nagy tempós szakaszokat kell tanulnunk, mert ott nem vagyok teljesen a helyzet magaslatán. Ezekre sem Tökölön, sem Kiskunlacházán nem lehet felkészülni. Élesben, a versenyeken kell megtanulni a technikáját.
Salgótarjánban nyomhatod majd neki, ahogy a csövön kifér. Bár ott inkább a technikán lesz a hangsúly.
Készülünk Nógrádba, igazából csak át kell nézni az autót, valamint a szervizfelszerelésünket, mert hibát nem érzek a VFTS-en, de minimálisan elment a kormányközép, így ezt mindenképpen be kell addigra állítanunk. Kapott a futómű a miskolci szakaszokon. Cereden már többször is mentünk, kemény lesz, az ismeretsége okán szeretnék majd alaposan bekezdeni. Kazáron még nem mentünk, de rengeteg belsőkamerás felvételt néztünk meg róluk. Sámsonházáról viszont semmit nem tudunk. A versenykiírás tervezetének elég érdekes az időbeosztása. Az adminisztratív átvétel ketté fogja vágni a pályabejárást, én pedig ezt nagyon nem szeretem. Cered hosszú, rengeteg kanyarral, nagyon jól fel kéne írni. Reméljük, hogy engedik pénteken a pályák bejárását, vagy lesz egy fakultatív adminisztratív átvétel, mert ezek nélkül nagyon szoros lesz a tréning. Salgótarjánban már jobban fogunk figyelni az eredményekre, követjük majd a helyezésünket, ám nem tesszük túl magasra a lécet, a tapasztalat és a kilométerek gyűjtögetése lesz továbbra is az első számú feladatunk.
Rallye2.hu – Salánki Gábor