Ha türelmetlenül is, de kivárták a Hondájuk megújulását Balics Ákosék, ám megérte, mert Borsfai Dáviddal a jobb1-ben fölényes győzelmet arattak a Baranya Kupán, a 7-es géposztályban. Ez a siker egy másikat is hozott magával, ugyanis a páros, a kategória éves értékelésében is az élre katapultálta önmagát. Balics Ákossal beszélgettünk.
A Székesfehérvár, valamint a Veszprém Rallye-t is kihagytátok, volt időtök bőven a komlói felkészülésre. Mivel telt a Szombathely Rallye óta az időtök?
Az Iseum Rallye-n gyakorlatilag a teljes autónk elfogyott, úgyhogy kissé keserédesre sikerült a szombathelyi győzelmünk, a 7-es kategóriában. Emiatt kellett kihagynunk az aszfaltos székesfehérvári fordulót, valamint a murvás Veszprém Rallye-t is, pedig imádjuk a murvát. Rengeteg munkánk volt a kocsival, a szervizcsapatunk kicserélte a komplett első futóművet, a fékeket, féktárcsákat, fékbetéteket, és a kerékcsapágyakat is. Lejártak az ülések, illetve a központi tűzoltórendszert is emiatt kellett kicserélni, így Komlóra egy alaposan felfrissített autóval érkeztünk meg. A motor át lett fésülve rendesen, ez a sok feladat akadályozott minket abban, hogy az előző két futamon részt vehessünk. Nem volt más lehetőségünk, fájdalmas volt, de ezt a döntést meg kellett hozni a későbbi sikerekért.
Viszont megérte várnotok, készülnötök, mert a Baranya Kupátok jól sikerült, győzni tudtatok a kategóriátokban.
Már szerdától ott voltunk Komlón és kihasználtuk az összes lehetőséget a tréningezésre. A mecseki pályákat nagyon szeretjük, amiket talán még jobban kedvelnék, ha a minőségük is valamivel jobb lenne, mert akkor nem bántaná ennyire az autókat, az itt-ott igencsak viseltes aszfalt. De sebaj, hiszen a következő fordulóban, a Salgó Rallye egészen biztosan kárpótol ezért minket. Ám ettől függetlenül nagyon szeretünk a Déli régióba járni. A pályák ismerősek voltak tavaly, autóztunk már rajtuk, igaz versenyezni nem mindegyiken sikerült, mert Hetvehelyen felrobbant a Hondákban a motor, így hamar kiállni kényszerülünk az elmúlt évben. De idén minden jól alakult, tökéletes itinert írtunk, minden stimmelt. Ahol a pályabejáráson azt sejtettük, hogy kihordásos lesz az aszfalt, mire odaértünk valóban sok murva, föld, és kavics volt az úton, de ez nem okozott meglepetést, készültünk ezekre. Az autónk hibátlanul működött olyan volt a mecseki pályákon mintha egy teljesen új kocsiba ültünk volna át. Úgy fordult, mint egy gokart, a motor erős lett, tudunk vele haladni, tempósan autózni. A kipufogórendszer is végig hibátlanul működött, bebizonyította, hogy megérte foglalkozni vele, nem egy tákolt valami van most már a Civic alatt, nem ordít folyamatosan, etapon is élvezhetően lehetett vele autózni. Egyszerűen minden klappolt. A szervizparkban mindössze annyi dolga volt a csapatnak, hogy ellenőrizte a folyadékokat, valamint lemosták a kocsinkat. A szombati első gyorsasági szakaszon, Hetvehelyen, a szűk részen volt egy kis kalandunk, mert nem a legideálisabb gumikkal indultunk neki a napindító szakasznak. Nem volt könnyű megálmodni a gumitaktikát, mert ha hátulra közepes keménységű keverékű abroncsokat rakunk fel, akkor azok a pálya elején még jól működtek, de mire kiérünk vele a széles részre, addigra elmelegedtek. Ez okozhatott volna meglepetéseket, ezért olyan abroncsokat választottunk, amelyek a pálya elején még nem voltak teljesen a toppon, de szinte végéig jól működtek és tapadtak még a szakasz végén is a forróságban. Az elképzelés jónak tűnt, és működhetett is volna, ha nem kell 15-20 perceket ácsorogni, a gyorsasági szakaszok rajta előtt. Kellemetlen volt, mert a gumik a fékek már majdnem üzemi hőfokon voltak, mire a rajthoz értünk, aztán szépen visszahűltek. A második szakaszon emiatt egyszer igen látványosan fordultunk el, de elég jó lehetett a tempónk is, mert a pálya mentén a nézők futásnak eredtek. A negyedik szakasz előtt mi már felkészültünk fejben a versenyzésre, de visszafordítottak minket, mert törölték a gyorsaságit. Alsómocsoládon volt még egy érdekesebb féktávunk, de ezen kívül folyamatosan magabiztosan autóztunk, amivel sikerült megnyugtató előnyt kiépítenünk. Ezt később már csak be kellett osztanunk. A 2WD kupában nagyot vívtunk Baksai Laciékkal, de a végére elengedtük ezt a küzdelmet, csakis a kategóriák megnyerésére figyeltünk. Másfélszeres szorzója volt a Baranya Kupának, lényegesen több pontot szerezhetünk, mint egy átlagos versenyen butaság lett volna eldobni egy ilyen lehetőséget. Meg azt is jegyezzük meg, hogy tudtuk, hogy Baksai Laci sem ül háttal a volánnak, ráadásul nyomták a gázt ők is rendesen. Ennek a taktikának köszönhetően elég sok pontot sikerült gyűjtenünk, ha jól számolom a kategóriákban akkora előnyre tettünk szert, amivel alaposan feltornáztuk az esélyeinket a bajnokságban. Az pedig különösen fontos, hogy a Baranya Kupa után átvettük a vezetést, a géposztályunk éves értékelésében. A célban nagyon örültünk a kategória győzelemnek, ehhez jött még hozzá a power stage megnyerése, amiért négy és fél pontot kaptunk, a géposztályunk pontjain felül pluszban.
Említetted a Salgó Rallye-t. El tudtok jönni Salgótarjánba?
Igen, mindenképpen ott leszünk, és előtte szerencsére az autónk nem igényel különösebb törődést. Alaposan át kell nézni, de nem gondolnánk, hogy bármi olyasmi történt volna vele Komlón, ami a két futam között különösebb fejfájást eredményezne. Salgótarjánban pedig jó minőségű a pálya, nem kell tartani tőle, hogy komoly anyagi kár keletkezik a Hondákban. Arra vagyok a legkíváncsibb, hogy meglesz e a kategóriák, tudunk e Nógrádban is jó nagyot csatázni? Mi szeretnék versenyezni, készen állunk a komlóitól még nagyobb küzdelemre is. 😉
Rallye2.hu – Salánki Gábor