Sok volt a késés a folytatáshoz

Goller Ákos és Tóth Szabolcs kiválóan kezdte az Eger Rallye-t, de a Citroenük fékje már az első pillanattól kezdve rakoncátlankodott. Ez pecsételte meg végül a sorsukat is. Goller Ákossal beszélgettünk.

Orfűn nagyon jól indult az esztendő nektek, jól mentetek és eredményesen szerepeltetek. Mit vártatok ehhez képest az Eger Rallye-tól?

Az elvárásainkat az Orfű Rallye-nk tükrében egy kicsit megemeltük Egerre, de igyekeztünk azért reálisan kezelni a dolgokat, nem akartunk nagyon elrugaszkodni a talajtól. Azt gondoltuk, hogy az alacsonyabb végsebességünkből adódóan a Citroen C2R2Max-unkkal az összetettben, a győzelemért nem lehetünk harcban a gyors, mátrai pályákon, – erre az elméletre Fekete Gyuszkó barátom és Szegedi Máté alaposan rácáfolt, gratulálunk nekik a sikerhez – így a Top3-ba vártuk magunkat. Utólag nézve még akár az elsőségért is csatázhattunk volna.

 

Nem tartott sokáig a versenyetek, már vasárnap reggel, a második gyorsaságin sem láthattunk titeket. Mi történt és milyen volt a superspecial szakasz?

A problémák már szombaton este elkezdődtek. Meleg, kemény fékkel álltunk be az egerszelóki rajtba, tökéletesen fogott a fék. Elrajtoltunk, és az első féktávon máris pumpálni kellett folyamatosan a pedált, legalább négyszer, ötször ráléptem, hogy kellően lassítani tudjunk. Egyik lassító előtt sem volt megfelelő a fékhatás, folyamatosan pumpálni kellett a féket a rövid szakaszon. Ennek ellenére abszolút hatodik időt autóztunk, és csak egy másodpercre voltak tőlünk Ifj. Fogarasi Attiláék a második helyen, abszolút lőtávolban voltunk a mezőny elejéhez képest.

Lehetettek volna, ha…

Az első napi eredményünk azt mutatta, hogy ott is voltunk, és valószínűleg másnap is ott lehettünk volna ha, de az autósportban nincsen ha, ezt jól tudjuk és ez most is bebizonyosodott. Szombaton kézifékünk nem volt már a rajtban sem. Bosszantó volt, hogy Egerszalókon nem kézifékkel rajtoltunk el, hanem állni kellett jobb lábbal a féken. A kézifék munkahengere egy körön van a Citroenünkben a hátsó fékkel, a szervizben kicseréltük a hátsó fékmunkahengert, rendben volt minden, a kézifék is keményen fogott, hibátlan volt minden.

Nem sokáig örülhettünk ezután, mert éppen csak kifordultunk a szervizparkból, már ott, azonnal éreztük, hogy anélkül is fog a fék, hogy a pedálhoz egyáltalán hozzáérnék. Lassult a kocsi, hiába adtam gázt, nem ment az autó. Ezután gurultunk még körülbelül 50 métert és teljesen megszorultak a fékek, onnan se előre se hátra nem mozdult az autónk. Szétszedtük gyorsan, megcsináltuk, ahogy tudtuk, majd folytattuk az utunkat az etapon, de hamarosan még egyszer megtörtént ugyanez. Olyan szinten, hogy egy lámpától el sem tudtunk indulni. Úgy menekültünk meg a szorult helyzetből, hogy lekötöttük a kéziféket. Tovább tudtunk volna menni, de nem láttuk értelmét, mert addigra 25 perc késésünk gyűlt már össze, nem kérdés, hogy kizártak volna minket.

Kazincbarcikán ott lesztek?

Igen, az biztos, és jelen állás szerint az év hátra lévő Rally2-es futamai is biztosnak tűnnek a számunkra. A bajnokságban nem csúsztunk kétségbeejtően hátra, a hatodik helyen állunk, semmi nincs még veszve. Kazincbarcikán biztos, hogy támadunk, a terveink szerint még nagyobb lendülettel, mint ahogy Egerben terveztük. Megpróbálunk a verseny elejétől kezdve az élmezőnyben autózni, lehetőleg a maximumon. Addig pedig lehet, hogy elmegyünk tesztelni egy rövidebb külföldi futamra, vagy valahová egy kicsit autózni, mert két hónap kihagyás nagyon sok lenne egy ennyire erős Rally2 Bajnokságban.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Ha tetszett a cikk kérlek oszd meg másokkal is!