Bencs Zoltán és Bencs Gábor Hondája az utolsó szakaszig tökéletesen tette a dolgát, de kiestek, most hazai pályán készülnek a szépítésre. Bencs Zoltánnal beszélgettünk.
A Kazincbarcika Rallye-n indultatok legutóbb a Rally2 Bajnokságban, ami több, mint három hónappal volt a Mediterrán Rallye előtt. A két futam közt voltatok valahol tesztelni, vagy versenyezni?
Kazincbarcikán tönkrement a váltónk, így a gyártójával felvettük a kontaktot és megkérdeztük tőle, hogy mennyi az annyi? Mire sikerült egy mindkettőnk számára megfelelő összegben megállapodnunk, addigra már elég közel volt a Mediterrán Rallye időpontja, életbe kellett léptetni a B tervet. A tartalék váltónk került a Hondánkba, ezért szinte nem is tudtunk sehová sem elmenni autózni a két futam közt. A rajt előtt egy héttel Kunmadarason, egy sprintfutamon vettünk részt, ott azt tapasztaltuk, hogy minden a legnagyobb rendben van az autóval. 30 kilométert mentünk, ennyiből állt a felkészülésünk, de sem a futómű beállításával, sem más egyébbel nem tudtunk foglalkozni érdemben. Ahogy Kazincbarcikán mentünk, gyakorlatilag úgy mentünk az autóval a Mediterrán Rallye-n is. Hamar kiderült, hogy a gátlók nem a legjobbak már, ezt későn vettük észre, nem tudtuk megjavítani, addigra, mire felkerekedtünk, és elindultunk Pécsre.
Nem sok híja volt, hogy a szokásos elképzeléseteket, ami nem más, mint az, hogy cél a cél, a Mecsekben is megvalósítsátok. Mi történt veletek?
Alapvetően semmilyen problémánk, technikai gondunk nem volt egészen az utolsó szakasz rajtjáig. Nagyon élveztem ezeket az esős, csúszós gyorsaságikat, szakadó esőben, én legutóbb 2014-ben mentem ilyen körülmények közt, azóta nem volt erre lehetőségem. A Pirelli esőgumijai fantasztikusak voltak, tényleg el kellett hinni, hogy mennyire jól működnek. A haladásunkat valójában nem műszaki jellegű hiba hátráltatta, a hiba ezúttal bennem volt és van is. A szürkületes, esős, homályos, ablaktörlős időben a szemem nem igazán volt a helyzet magaslatán. (Ilyen ez, ha öregszünk, érzem én is 🙂 ) Vezetéshez amúgy is szemüveget használok, de eddig nem volt még ilyen probléma, most találkoztam ezzel először. Most viszont nagyon kijött. A szemüveg nem volt elegendő, nem láttam tisztán a fékutakat, ezért inkább a biztonságra törekedve haladtunk a gyorsaságikon. Egyszer, amikor nem esett az eső, és néhány percre még majdnem a nap is kisütött, akkor sikerült egy abszolút negyedik helyet autóznunk. Ez nagyon tetszett és örültünk annak, hogy megtapasztaltuk, hogy ezt a tempót tudjuk. Ellenben az is egyértelmű, hogy foglalkozni kell a szememmel, ha ezt nem látom be és nem teszünk ellene, akkor a magától soha nem lesz jobb a rossz látási viszonyok közt.
Mindezek ellenére meg lettünk volna elégedve a célban egy Top10-es eredménnyel, és a géposztályunk ezüstérmével, de ehelyett, a hetedik gyorsasági szakasz beírójában egy egyszerű gumimelegítéssel próbálkoztunk ám eközben eltört a Hondánk féltengelye. Eddig még nem jártunk így, most ezt is megtapasztalhattuk, de a versenyünk végét jelentette a reccsenés. Valószínűleg a tartalék váltó és a másfajta differenciálmű lesz a ludas, előfordulhat, hogy visszatért a tavalyi történet.
A folytatással mi a helyzet?
Neveztünk az Ózd Rallye-ra, az eredeti differenciálművünk viszont még kint van a váltós szakembernél, a váltóval össze kell házasítani, utána kerül majd vissza hozzánk. Úgy néz ki, hogy az Ózd Rallye-ra marad a tartalék váltónk, jelenleg a felújított gátlókra várunk, reméljük, hogy a verseny előtti héten elkészülnek, úgyhogy tervezzük az Ózd Rallye-t. Tudjuk jól, hogy technikai sportot űzünk, bármi közbe jöhet. Ha el tudunk rajtolni, akkor természetesen cél, a cél, ezt semmiképpen sem szabad kihagyni, de szeretnénk úgy szerepelni, hogy év végén, a lehetőségeinkhez mérten oda tudjunk kerülni a géposztályunk dobogós helyeinek az egyikére.
Rallye2.hu – Salánki Gábor
