Bencs Zoli és Bencs Gabi önmagát is meglepte a Miskolc Rallye-n, mert szokásuktól eltérően olyan sokat csúszkáltak és repkedtek keresztbe Hondájukkal, a bükki gyorsaságikon, hogy azt ők maguk sem akarták elhinni. Két szakaszt megnyertek az 5-ös géposztályban, és amikor Neukirchner Andrásék kiestek, ők lőtávolban voltak, rögvest átvették a vezetést, amit egészen a célig meg is őriztek. Ezzel a bajnokságban is maguk mögé utasították a Neukirchner-Pardi kettőst. Az izgalmas hazai futamukról Bencs Zoltán számolt be nekünk.
Egerből a géposztályotok ezüstérmét vittétek haza, Miskolc pedig a hazai versenyetek volt, azokkal a gyorsasági szakaszokkal, amiken gyakorlatilag felnőttetek. Mit vártatok a versenyetektől?
Az ismert pályáknak örültünk, mert azt tudtuk, hogy a jó helyismeret biztosan nem válik majd a hátrányunkra, pláne akkor, ha a meteorológusok jóslata beigazolódik és vizes lesz az aszfalt. Szerettünk volna itthon legalább olyan jó eredménnyel célba érni, mint Egerben, de nekünk mindig az a legfontosabb szempont a futamokon, hogy az elsőtől az utolsó méterig teljesítsük a versenytávot. Ezt most várakozáson felüli pozícióval párosult.
A pályákon is várakozáson felüli volt a helyzet, vizes és saras, aszfalton autózhattatok. Hogyan alakult a nyolc gyorsasági szakasz nektek?
Az beígért eső megérkezett, az időjárás pedig sokakat megtréfált, a gumitaktikánk nekünk sem volt tökéletes. Mondjuk azt, hogy félig-meddig sikerült eltalálnunk a megfelelő abroncsokat. Elől rendben voltak a „papucsok”, de hátul nem igazán, így eléggé Ladásan kellett közlekednünk az elől hajtós Hondánkkal. Nem szokásunk megforogni, de most kétszer is piruetteztünk, Mályinkán és Bükkszentkereszten, de emellett többször keresztbe álltunk az úton. Volt arra is példa, hogy keresztbe repültünk egy dobbantón. Sátán, a tempós, dobálós részen volt egy elég komoly kalandunk, amikor negyedikben, padlógázon kb. 140 km/órás tempónál elállt alattunk keresztbe a kocsi. De visszajött. 🙂 Ehhez képest sikerült szép eredménnyel zárnunk a Miskolc Rallye-t, mert az 5-ös géposztályban győzni tudtunk, amiben közrejátszott a vetélytársak kiesése is. Abszolútban a tizenegyedik pozíciót foglaltuk el a megmérettetés legvégén. Neukirchner Andrásék kiállásáig stabilan tudtuk tartani a második helyet, már az ezüstéremnek is örültünk volna a DVTK stadionjánál, az eredményhirdetésen. Nagyon boldogok voltunk a célban, ami elsősorban a géposztályunk elsőségének szólt, de összességében is nagyon elégedettek voltunk a hazai versenyünkkel.
Székesfehérváron újra támadtok?
Először átnézzük az autónkat, aztán górcső alá vesszük a helyzetünket. A bajnokság állása jelenleg elég kecsegtető a számunkra, két futam után vezetjük az 5-ös géposztály értékelését, elmarad a szombathelyi futam, így nagyon könnyen előfordulhat, hogy elutazunk Székesfehérvárra. A pályák pilótaként biztos, hogy újdonságot jelentenek majd nekem, mert eddig csak navigátorként jártam Székesfehérváron, elég régen, amikor még Európa Kupa futam volt a Székesfehérvár Rallye, és murván kellett küzdenünk a pontokért. Akkor egy Mitsubishivel indultunk, az autó és a gyorsaságik is nagyon tetszettek. Azóta eltelt jó sok év, fordult a kocka, éppen itt lenne az ideje annak, hogy a koronázó város környékén megismerkedjek az aszfaltos gyorsasági szakaszokkal is.
Rallye2.hu – Salánki Gábor
