Goller Ákos és Tóth Szabolcs a remek kezdés után kétszer is megismerkedett a Kazincbarcika Rallye-n az árokkal, így okosabbnak látták, ha inkább visszavonulót fújnak, mielőtt nagyobb bajt csinálnak a forróságban. Goller Ákossal beszélgettünk.
Új, de számodra nem ismeretlen autóval érkeztetek meg a Kazincbarcika Rallye-ra. Mik voltak a terveitek vele?
Egy Peugeot 208R2-t szereztünk, amivel 2021-ben már sikerült tapasztaltokat szereznem. Azért döntöttünk a Citroen C2R2Max-unk cseréje mellett, hogy a bajnokságban maximalizáljuk az esélyeinket, Kazincbarcikán mindenképpen a futamgyőzelemért szerettünk volna harcolni. Ez szerintem reális célkitűzés is volt a részünkről, minden adott volt a remek szereplésünkhöz.
Ez végül elmaradt, de voltak biztató jelek, látszott, hogy nem a levegőbe beszéltél, amikor a győzelmi tervekről ejtettünk szót az átvételen.
A szombati prológon komolyabb elvárásaink nem voltak, főleg úgy, hogy salakon még soha az életben nem mentem. Szerencsénk sem volt, mert nem sokkal előttünk locsolták fel a pályát, ami így inkább sáros, volt, mint salakos. Élvezetes nem volt az 1200 méter, ellenben lassú igen, a lényeg az volt, hogy gond nélkül abszolváltuk a három kört. Másnap az első gyorsaságin rögtön megautóztuk a kategóriánkban a legjobb időt, és az abszolútban is dobogós helyen repesztettünk át Sajókazáról, Felsőnyárádra. A gumiválasztásunk nem volt tökéletes, keményebb gumikat kellett volna választanunk, akkor talán a helybéli ladás párosok sem fértek volna be elénk. Már a pályabejáráson is nagyon tetszett nekünk a Felsőkelecsény, arra kifejezetten készültünk. Jó tempót sikerült ott is menni érzésem szerint, csak nekem jobban fel kellett volna mérnem, hogy menet közben elmelegedtek a gumik. Ezt nem tettem meg, ugyanúgy nyomtam a gázt, ezért egy féktávon orral becsúsztunk.
A murvás részen?
Nem sokkal később. Ahogy onnan kifordultunk, utána az első visszafordítónál.
Videón úgy láttam, hogy a murván estetek el.
Az a második esésünk lesz.
Ja, hogy úgy, hogy olyan is volt…
Igen. 🙂 Az első esetnél kb. 20-al, maximum 30-al „csapódtunk be”, karcmentes maradt a kocsink, a nézők segítségével tovább tudtunk menni, köszönjük nekik a mentést! A baj az volt, hogy valami elszakította az ékszíjat, emiatt sem szervónk nem volt, sem töltésünk, sem vízpumpánk, a motor menetrendszerűen melegedett, ezért az utolsó lejtős kilométerre leállítottam a motort, csak legurultunk a gyorsaságin. Így kaptunk az elsőktől 43 másodpercet, ami azt jelenti, hogy az is egy elég jó idő lehetett volna. A cél után ki akartuk cserélni az ékszíjat, mert volt nálunk tartalék, de nem sikerült, ezért a csapat értünk jött, behúztak a szervizbe, ott megjavítottuk a kocsit és szuperrallye-val mentünk tovább, immár versenyen kívül. Sajókaza ismét jól sikerült, a kategóriát megnyertük, az összetettben pedig negyedik időt autóztunk emlékeim szerint. Pedig spóroltam is elég sokat, mert úgy gondoltam, hogy nem azon az 5 kilométeren kell megmutatni, hogy mit tud az ember. Jött Felsőkelecsény, második nekifutásra. A gumi már jó volt, egyáltalán nem tolta az orrát a kocsi, szuper volt minden, érzésem szerint elég gyorsan is mentünk. Volt néhány rizikós kanyarunk, majd váratlanul egy bal 12-esben, 4-ik, vagy 5-ik fokozatban, a murvás részen kaptunk egy jobb hátsó defektet. 140-150 lehetett a tempó. Hatalmas szerencsénk volt, mert nagyjából 20 centivel elkerültük az összes fát, gyakorlatilag ezt is karcmentesen vészeltük át. Vesztünkre nagyon felült a kocsink az árok szélére, nehezen tudtak kiszedni onnan a nézők, természetesen nekik is köszönjük a mentőakciót. Kiszálltunk, megvártuk még, hogy elmenjen mellettünk az a néhány autó, ami utánunk rajtolt, és miután szabadultunk azt mondtuk, hogy itt a vége, nem kell ezt erőltetni, ebben a formában, mert nem biztos, hogy még egyszer ekkora szerencsénk lesz.
Hol folytatjátok a bajnokságot?
A Székesfehérvár-Veszprém Rallye-ra leadtuk a nevezésünket, de nagyon megdöbbentünk azon, hogy ennyire kevesen szeretnének indulni a murván, a Rally2 Bajnokságban. Ezek fényében az lenne a fontos nekünk, hogy megfontolt versenyzéssel, az 1,2-szeres szorzónak köszönhetően a lehető legtöbb pontot visszaszerezzük azok közül, amiket most Kazincbarcikán, valamint egy fordulóval korábban, Egerben elhullajtottunk, hogy a Vértes Rallye-ra visszatérhessünk mi is a bajnokságba.
Rallye2.hu – Salánki Gábor
