Bucsi József és Kiss Szilveszter Péter a korábbi versenyeken sokat küzdött a Lada VFTS-ével, de úgy látszik, hogy végre kezd tényleg összeállni a kocsijuk, ugyanis a Vértes Rallye-n, még ha hibás váltóval is, de ők is sikeresen átgurultak a céldobogón. Bucsi Józseffel beszélgettünk.
Az Eger Rallye-n egy filléres alkatrész tört el a kocsitokban sikerült helyre hozni ezt a „gigantikus” problémát?
Nem az alkatrész árával volt a gondunk, hanem a jelentőségével, mert egy tartókonzolról beszélünk, ami a főtengely végi jeladót tartja, és amikor az letört azonnal megálljt parancsolt a motornak. Egy „komolyabb beruházással” legyárttattam belőle egy vadonatújat, alumíniumból, ezzel már nem lehet problémánk. Amikor hazavittem, beszereltem, csak úgy szemre beállítottam, de ez annyira jól sikerült, hogy még Orbán Norbi is nagyot nézett, amikor meglátta. Azt mondta, hogy még hézagmérővel sem lehetett volna jobban beállítani az új konzolt. Egyébként, ha már itt tartunk, akkor köszönjük szépen Norbinak a remek motort! A nagy munkát elvégeztük, és azt mondtuk, hogy készen vagyunk a Vértes Rallye-ra. Volt csapatunk, dizájnunk, sátrunk, szerelőink, igazából minden adott volt Móron a jó szerepléshez.
Régi vágyatok vált valóra, nagyon sokat harcoltatok már a technika ördögével, ám hosszú idő után végre ti is eljutottatok a céldobogóig. Milyen volt a versenyetek?
Egyáltalán nem nevezném problémamentesnek, mert már az első szakaszon „elköhintette” a váltónk a harmadik fokozatot, ami a későbbiekben nagyon hiányzott. Úgy abszolváltuk a futamot, hogy egy, kettő, négy, öt, hat. Engem természetesen zavart a helyzet, de erre azt mondta Határ Pista bácsi, hogy ez mindegy is, felesleges emiatt aggódnunk, mert még mindig maradt öt sebességi fokozatunk, nem kell parázni, haladjunk. Ezzel az állítással nehéz volt vitába szállni, de akárhogy próbáltuk magunkat függetleníteni ettől az „apróságtól” nem ment, mert elég nehézkes volt egyes kanyarokba befordulni a harmadik fokozat nélkül. Akadt egy olyan problémánk, hogy elütöttük az utolsó nagyvelegi lassítót, mert negyedikből másodikba váltva hiányzott még vagy öt méter, ahhoz, hogy rendesen tudjak fékezni, és még beférjünk a gumik közé is. Arrébb toltuk a lassítót legalább fél méterrel. A másik izgalmas sztorit szintén Nagyvelegen éltük át, amikor beértünk a faluba, ott volt egy – nekünk – bal33-as kanyar, amiben volt egy dobbantó. Ezt a kanyart megpróbáltam negyedikben eltolni, de nem sikerült. Láttam, hogy nem fog menni, ezért húztam gyorsan vissza másodikba a váltót, de még így is lecsúsztunk az útról. Innen is üdvözölném a rendező bizottságot, mert nem hiszem el, hogy nem volt a környéken egy olyan ember, aki elpakolta volna az út széléről azt a két talicskányi földet, amit valaki ott hagyott. Régóta versenyzek már, és eljött az az idő, amikor megfogadtam, hogy az ilyen eseteket én nem fogom szó nélkül hagyni, hanem hangot adok a véleményemnek. Sokan kicsúsztak ott, de mi jártunk a legszerencsétlenebbül, mert felugrattunk a buckára. Már azt néztem, hogy melyik oldalát kell újramatricázni az autónknak, mert majdnem felborultunk. Mákunk volt, ezt legalább megúsztuk. A verseny végére szét is estem, örültem, hogy vége lett, nem tudtunk a végén már jó időt menni. Pedig a pálya fekszik nekem, anno Bartha Nándi barátommal szakaszt is tudtunk itt nyerni, évekkel ezelőtt. Sokszor nem értünk célba, régen vártunk már erre a pillanatra, most végre sikerült, megtört az átok, ennek viszont nagyon tudtunk örülni.
Folytatás?
Az nem lesz.
Várj csak egy kicsit! Majd mondom én a folytatást. Jössz Pálházára és Nándinak fogsz navigálni. 🙂
Most, hogy így mondod tényleg így lesz, megígértem neki, hogy beülök mellé, köszi, hogy emlékeztettél. 🙂 De a VFTS-t leraktuk idénről, rendbe kell szedni a váltóját. A motor erős, a Mitsubishi híd úgyszintén, ezért nem ért váratlanul, hogy a váltó lett a rendszerben a leggyengébb láncszem, valaminek engednie kellett. Régen használtuk már ezt a váltót, nem haragszunk rá, hogy megadta magát, de most vásárolok egy újat Májkitól, és ha az felkerül a helyére, akkor újra támadunk.
Rallye2.hu – Salánki Gábor
Köszönjük szépen a segítséget a Szponzorainknak, és a szervizcsapatnak!
