Baksai Laci és Erdei Zoli nem csinált semmi különöset Miskolcon, csak szimplán leautózta a versenytávot, ahol az extrém körülmények ellenére igencsak ingerszegény környezetben falták a gyorsasági kilométereket. Ez pedig oda vezetett, hogy a páros javított a már Egerben is megbundázottnak vélt eredményein és Miskolcon, a P12-es géposztály bronzérme mellé, begyűjtötték a Lada kupa ezüstjét, illetve az összetett értékelés hatodik helyéért járó pontokat is a magukévá tették. Laciék a harmatgyenge Zsigulival most nagyon készülnek a Székesfehérvár Rallye-ra, ahol még nem tudják, hogy hogyan, de szeretnék folytatni az eddig két még csak futamból álló, remek, 2019-es sorozatukat. Baksai Lászlóval beszélgettünk.
Egerben jól indult az évetek, az autótok jól bírta az igénybevételt, az eredmény pedig várakozásokon felül alakult. Mivel telt az időtök a Miskolc Rallye-ig?
A kocsinkon hatalmas fejlesztéseket hajtottunk végre, mert törekedtünk a súly-lóerő arány javítására, így a feleségem eldugta előlem a spájz kulcsát és rögtön fogytam négy kilót. 🙂 A motorral volt egy kis gondunk Egerben, de csak egy szelephimba okozta problémát, azt hamar meg tudták javítani a Kasza Motorsport műhelyében, egy pisszenése sem volt Miskolcon. A csapatunk, a PSZA Motorsport is odatette magát, átfésülték az egész autót, a Ladánkat bombaformában kaptuk meg a Miskolc Rallye rajtjára. Fejben is fel kellett készülnünk a borsodi versenyre, mert köztudottan nem a szívem csücske a miskolci futam, van már róla néhány kellemetlen emlékem. Ellenben ezeken a gyorsaságikon, amelyek most voltak felírva az útvonallapra még soha nem történt velem semmi rossz dolog, ezért bíztam abban, hogy idén végre sikerül legyőzni a miskolci mumust, jó érzéssel indultunk el a megmérettetésre. A pályák felírása jól sikerült, háromszor tudtunk menni mindegyiken, és szerintem nagyon jó munkát végeztünk a tréningen. Ennek ellenére tartottunk a helyi menő pilótáktól, számítottunk arra, hogy otthon akarják tartani a legnagyobb serlegeket.
Jól tolták, de ti sem panaszkodhattok, mert igen jól alakult a versenyetek, még egeri eredményeiteket is sikerült megfejelni.
Ebben egyetértünk. Már az Eger Rallye-t, vagyis az ott elért eredményeinket egy kisebb csodaként értékeltük, a miskolci versenyünk – legnagyobb meglepetésünkre – még nagyobb csoda lett. Mindenki ismeri az autónkat, sokan tisztában vannak a tudásával, valamint a hiányosságaival, így az, hogy ennyire elől tudunk autózni az nekünk hatalmas ajándék. Ha belenéztek a belsőkamerás felvételinkbe szinte elalszotok rajta, annyira lassan megyünk. Kalandunk az volt, persze, hogy ne lett volna, mindenkinek volt valami grimbusz az esőben, a sáros utakon, de mindet jól lereagáltuk, a célba érkezésünket semmi sem veszélyeztette. Nem készültünk gumikkal, nem vásároltunk újakat, azokat használtuk, amik már Egerben is fent voltak az autónkon. Mindössze annyi történt, hogy egy picit vágtunk az abroncsokon. Ezekkel eljutottunk el a célig, ahol megdöbbenésünkre, az egri eredményeinken még javítani is sikerült. Óriási öröm és egyben hihetetlen dolog is az számunkra, hogy két futam után, a mi autónkkal, két aszfaltos versenyt követően a Lada kupa élén állunk. Innen várjuk a székesfehérvári folytatást. Ha figyelembe vesszük azt hogy nekünk a murva az otthonunk és sokkal komfortosabban érezzük magunkat a laza talajon, akkor még inkább büszkék vagyunk az eredményeinkre. Tudjuk hogy száraz aszfalton esélyünk sincs arra, hogy felvegyük csatát a P12-es kategória élmezőnyével. Ez a két futam hűen tükrözi azt is, hogy az elmúlt időkben Zolival sikerült tökéletesen összecsiszolódnunk. Nagyon pontosan tudunk autózni, és a vizes aszfalton már a jobb6-os és a bal6-os visszafordítókat is tökéletesen, kézifékkel tudjuk bevenni. 22 éve vagyok a „szakmában” de Miskolcon ismét sikerült tanulnom valamit. Eger után azt hittem, hogy már nincs több a kocsiban, de bebizonyítottuk, hogy van még benne, és tudtunk gyorsulni. A murván és a nedves aszfalton egy kicsit talán csökkenthetjük az erőbeni hátrányunk, ezekre mindig is törekedni fogunk.
Hogyan tovább?
Murva fanatikusok vagyunk, nagyon sajnáljuk, hogy elmarad az év első murvás versenye, de helyette készülünk Székesfehérvárra. A tavalyi pályáknak nagyon örülnénk, mert azokhoz lenne már némi viszonyítási alapunk. De ha újak lesznek az sem baj. Mi már inkább a Veszprém Rallye felé kacsintgatunk, mert ha minden jól alakul és az autónk is úgy akarja ott akár még a legjobb ötbe is bekerülhetünk a futam legvégén.
Rallye2.hu – Salánki Gábor
