Szabó Gábor és Seres Milán számára hamar véget ért a Kazincbarcika Rallye, de a fiatalok az utolsó szalmaszálba kapaszkodva visszatértek, ám a technika kisördöge nem engedte nekik, hogy ha versenyen kívül is, de legalább a célban ünnepelhessék meg a kánikulában megrendezett, borsodi futamnak a végét. Szabó Gáborral beszélgettünk.
Egerben, május elején mutatkoztatok be a Rally2 Bajnokságban, a Just4Fun mezőnyében. Ott sikerült célba érnetek. Mit vártatok a Kazincbarcika Rallye-tól, hogyan készültetek rá?
Egerre úgy készültünk, hogy egy kicsit össze kellett kapnunk magunkat és a kocsit is. Ezt teljes mértékben sikerült végrehajtani, a bemutatkozó futamunkat megúsztuk kisebb problémákkal. Ezeket orvosoltuk, és a két hónapos bajnoki szünet után csak annyi volt a célunk Kazincbarcikán, hogy újra visszarázódjunk a szokásos ritmusunkba, hogy jól érezzük magunkat és arra készültünk, hogy a nézőket is maradéktalanul kiszolgáljuk. Ebben egy kisebb műszaki hiba akadályozott meg.
De nem a prológon, ahol gyönyörűen tettétek-vettétek a kocsit a salakon.
Elképesztő érzés volt a népkerti salakmotor arénában kigurulni a pályára, nagyon élveztük minden egyes méterét a bemelegítésnek. Maga a salak nem volt ismeretlen a számunkra, a Salak királya versenyen már volt lehetőségünk a gyakorlásra, de meglepődtünk, hogy ilyen sokan kijöttek, rengeteg néző volt a lelátókon. Nekünk ehhez is hozzá kellett szoknunk, de nagyon jól éreztük magunkat.
Másnap kilenc gyorsasági szakaszon kellett volna csúszkálnotok, de sajnos csak a másodikig jutottatok. Mi történt?
Sajókazának úgy futottunk neki, hogy majd ott belerázódunk a versenyzésbe, az aznapi tervekbe, nem akartunk hirtelen, túl nagyot autózni. A kocsi kiváló volt, a pálya szuper, sikerült megvalósítani az eltervezetteket. Az viszont meglepett minket és ahogy beszélgettünk a versenyzőtársainkkal őket is, hogy eszméletlenül csúszott a gyorsasági aszfaltja. A második szakaszon elrajtoltunk, de Rudabányán, a kisváros központjában félre kellett húzódnunk, a pálya szélére, mert a karburátorban az úszó leszakadt, ezért fel kellett adnunk a versenyt másfél szakasz után. Ezenkívül a gázpedállal is volt gondunk, egy rugó hibásodott meg, nem mindig akart visszajönni a tűzfalról a pedál. Visszatértünk a szervizbe, ahol szóltak nekünk, hogy ha megjavítjuk az autót, akkor szuperrallye-val még tovább mehetünk, ezért teljes erőbedobással látott neki a csapat a munkának. Kész lett a Ladánk, a harmadik körre vissza is álltunk, de ekkor elkezdett melegedni a motor, amit megkímélendően inkább végleg feladtuk a versenyt. Most az a feladat, hogy helyre kell hoznunk, hogy a következő versenyünkön már tudjunk szerepelni.
Azon egy héttel a Kazincbarcika Rallye után túl is estetek, mégpedig a máriapócsi Rabócsi Ringen, ahol a Ladaracing All Star Gáláján indultatok. Ahol…
Ahol nagyon jól sikerült a hétvégénk, az egyik kedvenc versenyem, nagyon vártuk ezt a remek ladás megmérettetést. Máriapócsot nagyon szeretem, gokartversenyzőként itt kezdődött el a pályafutásom is, mindig örömmel térek vissza. Szerettünk volna ennek tiszteletére jól szerepelni, ami sikerült az autó, és az én részemről is. A testvérem Gergő pedig ezüstérmes lett az All Star mezőnyben, ami egy csodálatos eredmény. Én a Félprofi kategóriában 2. helyezést értem el, az sem volt könnyű feladat, Furik Péterrel, Bodnár Dominikkal, Szabó Jánossal és hasonlóan neves versenyzőtársakkal mezőnyben.
Hol találkozhatunk veletek legközelebb?
Cereden, az R Cup Challenge-en szeretnénk ott lenni, úgy néz ki, hogy addigra a gépeket is sikerül majd tökéletesen összeraknunk.
Rallye2.hu – Salánki Gábor
