Kellemes élmény volt a Kazincbarcika Rallye

Krajnyák Petra és Lukács Zoli nem várt serlegeket zsebelt be a Kazincbarcika Rallye céljában, de ehhez az is kellett, hogy még a verseny elején magukra ijesszenek egy jókora, ám szerencsés megforgással. Krajnyák Petrával beszélgettünk.

Egerben még nem tudtatok úgy menni, ahogy szerettetek volna, sok alkatrész csereérett volt a kocsitokban, óvatoskodni kellett a Ford Fiesta R2T-vel. Kazincbarcikára megoldódtak az alkatrészproblémáitok?

Nagyrészt igen. De vannak olyan alkatrészek, amikre továbbra is várunk, nem kaptuk meg őket ezidáig. Szinte hihetetlen… De a nagyon fontos turbó cserét végre sikerült elvégeznünk, sok minden megjavult, de akadnak kisebb dolgok, amik továbbra is azt várják, hogy kicserélhessük őket.

Borsodi lányként, hazai pályán mik voltak a terveid? Mire készültetek?

Más nem is lehetett, mint az, hogy nagyon jól fogunk menni. Az elképzelések jók volt, csak sajnos a második gyorsaságin meghiúsultak.

Mi történt?

A Rudabányai tó mellett lévő murvás Bánya úton, a második szakaszon történt egy megforgásunk, és ez rányomta a bélyegét az egész versenyünkre. Túl nagy tempóval érkeztünk meg egy kanyarba, sok volt, és kitört az autó hátulja. A motor lefulladt, le kellett mindent állítani, újraindítottam a kocsit, de a hatalmas porban igazából azt sem tudtam, hogy merre van az előre. Rengeteget benne hagytunk. A pálya mentén készült videókon látszik az is, hogy a harmadik szakaszon többször is magunkra ijesztettem, a fehér aszfalton néhányszor lenyúlt értünk a jó Isten. Ezután igyekeztem valamennyit visszább venni abból a nagy bátorságból, amivel nekilódultam a versenyzésnek, és onnantól kezdve csak kisebb, teljesen kezelhető megúszásaink voltak. De az elején piszokul magamra és Zolira ijesztettem, eszünkben volt Viszló Csabiék esése, úgyhogy onnantól kezdve lényegesen figyelmesebb voltam, nem szerettem volna sem magunkat, sem az autót összetörni. Erősebb kézzel fogtam vissza a lovakat, mert miután átértékeltem a történteket rájöttem, hogy nagy szerencsénk volt a megforgásnál. Ha rosszabb helyen történik, akkor könnyen nagyon csúnya vége lehetett volna a sietségnek. A második és a harmadik kör majdnem eseménytelenül telt el, és legnagyobb meglepetésemre a 2WD Kupában serlegeket szereztünk, nem tudtam, hogy ott is értékelve leszünk.

A serleg átvételénél nagyon csodálkoztatok, én pedig az interjú elején, amikor a prológ helyett a vasárnapi szakaszokkal kezdted a beszámolódat. 🙂 Már a bemelegítésen is meg voltál vadulva?

Szerintem nem, de legutóbb jobban sikerült. Ezúttal sajnos kisodródtunk a puhább felületre, éppen előttünk locsolták meg a salakot, még csak egy kitaposott nyom sem volt benne. A prológot és az egész Kazincbarcika Rallye-t élveztük, a nagy megforgást leszámítva egészen kellemes élmény volt.

A hőséget is kellemes élmények közé sorolnád? 🙂

🙂 Amikor az ember bent van a gyorsasági szakaszokon, akkor a meleg a legkisebb baja, nem is igazán realizálja, hogy mekkora körülötte a forróság. Legfeljebb akkor érzi, mikor leér a szakaszról, hogy ömlik róla a víz. Ez egy ilyen dolog. Nyár van, meleg van, ez ezzel jár.

A Székesfehérvár-Veszprém Rallye-ra ti nem neveztetek. Hol folytatjátok a Rally2 Bajnokságot?

Sokáig hezitáltunk a murvával kapcsolatban, de a családi elfoglaltságaink, és a körülmények úgy hozták, hogy nem lehetünk ott Veszprémben. A terv az volt, hogy Édesapám fog nekem navigálni a murván, de az élet keresztbe húzta a terveinket és a versenynaptárunkat. Jó lett volna menni a Vértes Rallye-n, ha lett volna akkor indulunk, de ezek után csak a Pécs Rallye maradt, szeptemberben, ott fogunk legközelebb rajthoz állni.

Rallye2.hu – Salánki Gábor

Ha tetszett a cikk kérlek oszd meg másokkal is!