Fábián Donáton és Paukovics Lillán biztosan nem múlt, hogy ismét kazalba gyűljenek körülöttük a serlegek, de a Ladájuk nem akart száguldozni a Kazincbarcika Rallye-n, a forróságban. Fábián Donáttal beszélgettünk.
Egerben csodálatos eredménnyel, Lada Kupa győzelemmel és P12-es kategóriában ezüstéremmel zártátok a versenyt. Hasonló célokat tűztetek ki magatoknak Kazincbarcikára is?
Igen, ugyanazok voltak az elképzeléseink, mint, amit Egerben elkezdtünk, a sémát szerettük volna tovább vinni. Jó lett volna ezúttal is szép eredményt elérni és problémamentesen versenyezni, kizárólag arra koncentrálni, hogy minél gyorsabbak legyünk. Ez nem valósulhatott meg Kazincbarcikán.
Miskolcon viszont megvalósult, tempósan köröztetek a népkerti salakstadionban, a prológon.
A prológon Lilla helyett egy vendégnavigátor ült be a jobb1-be, ő részt vett a tombolasorsoláson, jótékonykodott a Nagybarcai Különleges Gyermekotthon árvái javára, kihúzták a nevét, így ülhetett be mellém az autóba. Én nem rajongok a salakos prológokért, de igyekeztem úgy autózni, hogy mindketten élvezzük a három kört az oválpályán. A hőség már ekkor elég durva volt, de túléltük a bemelegítést, valamint oda-vissza a hosszú etapot is, visszaértünk Kazincbarcikára, a parc fermébe, és már ekkor is volt valami furcsa hangja a motornak, de nem tulajdonítottunk neki különösebb jelentőséget. Másnap reggel viszont már igen, hiszen be sem akart indulni a kocsi, nem úgy működött, mint az előző nap. A reggeli 15 perces szervizben egyértelművé vált, hogy valami problémája van a motornak, de sok mindent nem tudtunk vele kezdeni egy negyedóra alatt. Elindultunk, megpróbáltuk, hátha visszajutunk a kör végén a szervizparkba és kétszer annyi idő alatt tudunk csinálni vele valamit. De amint kiértünk Kazincbarcikáról, inkább félre álltam, jött a szervizcsapat és visszavontattak. Ki sem mentünk a sajókazai gyorsaságira, az út mellett ért véget a versenyünk, nem akartam tönkre tenni a teljes motort.
Tudható, hogy mi történt?
Hengerfejes lett, és nagy valószínűség szerint már azt is tudjuk, hogy mitől. Orvosoljuk a problémát, és megyünk tovább.
Hol?
A Székesfehérvár-Veszprém Rallye-n nem szeretnénk rajthoz állni, ellentétben a Vértes Rallye-val, ahová készülnénk mi is, az az egyik kedvenc versenyünk, de azon a hétvégén van egy jó barátunk esküvője, úgyhogy oda sem lehet sajnos elutazni. A Rally2 Bajnokságban leghamarabb a szeptemberi Pécs Rallye-n fogunk részt venni, de az még jó soká lesz, így szinte biztos, hogy kisebb sprinteken, esetleg Kunmadarason kanyarodunk majd párat, kipróbáljuk a motort, de a lényeg, hogy ne maradjunk sokáig versenyautó nélkül.
Rallye2.hu – Salánki Gábor
Köszönjük Szponzoraink támogatását és segítségét!
Köszönjük a Borsod Talent Motorsport Egyesületnek!
