Péter Palkó és Varga Kristóf túlteljesítette az önmagukkal szemben támasztott kritériumokat tavaly, idén pedig nagyon szeretnének minél többet versenyezni a Rally2 Bajnokságban. Az élet viszont úgy hozta, hogy Palkó kezéből hamarosan kikerül az irányítás. Péter Pállal beszélgettünk 2020-ról és az idei terveikről.
Mire készültetek az év elején, és mit sikerült megvalósítanotok az elképzeléseitekből 2020-ban?
Az elmúlt szezonban mindössze tanulni szerettünk volna, miközben megismerkedünk Kristóffal, hiszen vele először ültem össze egy versenyautóba, a Salgó Rallye-n. Hamar megtaláltuk az összhangot, Kristóf szenzációs volt minden pillanatban. A Hondánkat is meg kellett ismerni, hiszen az is új volt a számunkra, ezért ezekhez mérten igyekeztünk megfogalmazni az elvárásainkat. Az évad előtt én azt mondtam, hogy nagyon szeretnénk valamelyik futam végén, egyszer beférni a legjobb öt páros közé. Elmondtam, hogy az abszolút értékelést ezt leszámítva nem fogjuk figyelni, de a géposztályunkban és a kupában szeretnénk az élmezőnyhöz tartozni. Salgótarjánban nem értünk sajnos célba, de az első mért szakaszon elég nagy meglepetésünkre rögtön egy abszolút második időt autóztuk. Ráadásul esőben, amiben még csak egyszer versenyeztem korábban, és úgy, hogy a pályabejáráson ismerkedtünk meg a pályával. Hatalmas élmény, igazi katarzis volt a számunkra, nagyon jó még most is visszagondolni a mátrakeresztesi szakaszra. A Miskolc Rallye után – amit szeretnénk minél hamarabb elfelejteni – következett az Eger Rallye, a hazai pályám. Abszolút másodikak lettünk, kategóriát, illetve 2WD kupát nyertünk, azon a hétvégén minden klappolt és úgy jött össze, ahogyan kellett. A Vértes Rallye pályáin talán öt évvel ezelőtt mentem utoljára, így minden ismeretlen volt, semmire nem emlékeztem. A harmadik gyorsasági szakaszon hibáztam egyet, árokba csúsztunk, de alapvetően Móron is jól szerepeltünk. Az eset előtt teljesített két gyorsaságink biztatóan alakult, nem volt miért szomorkodnunk. A Mikulás Rallye-n rengeteg újdonsággal kellett megismerkednünk, mert egyikünk sem ment még azelőtt murván. Futóművünk sem volt erre a talajra, aszfaltos beállításokkal mentünk, lényegében csak megemeltük a Hondánkat, amennyire lehetett. Jól sikerült az évzáró, jól éreztük magunkat, tetszett a murva, szereztünk egy újabb abszolút második helyet egy kategóriagyőzelmet, és sok-sok élményt, eredményesen tudtuk lezárni az esztendőt. Ahhoz képest, amit vártunk magunktól a szezon előtt jócskán túlszárnyaltuk az elképzeléseinket. Nem gondoltuk volna, hogy nem csak egy futam végén, hanem az éves értékelésben is be fogunk férni a legjobb ötbe. Az összetettben a negyedikek lettünk, a 6-os géposztályban pedig a másodikak.
Mik a tervek 2021-re?
Nem változik szinte semmi. Marad az autónk, marad Kristóf is a jobb1-ben és a Rally2 Bajnokságban szeretnénk folytatni a pályafutásunkat. Meglátjuk, hogy mit tudunk összerakni… Mi nem zárkózunk el semmitől, minél több versenyen szeretnénk rajthoz állni, ám ez nagyban függ majd a lehetőségeinktől. Mi szponzorok nélkül, szinte csak konyhapénzből, valamint a barátaink és a csapatunk, az East Motorsport Kft jelentős segítségével állhatunk oda a rajthoz, amiért mindig nagyon hálásak vagyunk. Nem titok, hogy van még híja az évünknek. A Miskolc Rallye számunkra már most erőteljesen kérdőjeles. Hamarosan bővül a családunk, éppen arra az áprilisi hétvégére van kiírva a párom, is amikorra a miskolci erőpróba. Akkorra várjuk az első gyermekünk megszületését. Meglátjuk, hogy a baba milyen természetű lesz, sok minden függ tőle is, a döntés ezentúl az ő kezében is ott lesz. Lehet, hogy egy darabig csak a babakocsinak fogom tolni. 🙂 De előtte Orfűn még mindenképpen szeretnénk ott lenni. Jelen állás szerint, ha semmi sem változik addig, akkor ott is leszünk az évadnyitó, mecseki futamon.
Rallye2.hu – Salánki Gábor
